A fény energia, ami lelkesít, kellő motivációt ad nekünk és színt teremt. Vagyis életünket színessé és változatossá teszi. Ezért a világítótestek kiválasztásánál a fényeloszlásának módja döntő kritérium és mindig össze kell hangolni a világítási feladattal. A harmonikus megvilágítás úgy érhető el, hogy többféle, különböző fényszórású világítótesteket használunk.
A falakra irányított fény a teret nagyobbnak láttatja és kihangsúlyozza azok méreteit. A spotlámpák segítségével célzottan alkalmazott fényhatások struktúrálják a környezetet.

A reflektorok fókuszálják a fényt és egy irányba irányítják. A helyiségek alapvilágítására a nagy szögben világító lámpák a legalkalmasabbak. A nagyon fókuszált fény elsősorban hangsúlyvilágításra használható. A közvetlenül megvilágított felület nagyságát a világítótesttől való távolság, valamint az ernyőnyílás formája és nagysága határozza meg. Kisebb, lefelé világító rész inkább dekoratívan megvilágosítja a területet és enyhítheti a fényerőkontrasztot.
Áttetsző anyagból készült lámpák egyformán osztják el a fényt. Ezen lámpák megfelelő száma és elrendezése gondoskodik az egyenletes alapvilágításról. A hangulat kialakításához és a mélység érzékeltetéséhez azonban még hiányoznak az effektek. Nagy szögben világító, indirekt sugárzó világítótestek fényüket felfelé, világos, visszatükröző falfelületekre irányítják. Kisebb fényrészt hangsúlyoznak ezek a lámpák és a szobának egyéni hangulatot adnak. A fényforrásnak a szemmagasság fölé kell esnie és leárnyékoltnak kell lennie. Az így kialakított alapmegvilágítás árnyékszegény és célszerű más lámpákkal kombinálni.

A fénytechnikai paraméterek mellett a térélmény megéléséhez az érzékelés folyamatai is fontos szerepet játszanak. Szemünk fényingadozások esetén úgy tud alkalmazkodni a különböző fényerőszintekhez, ahogy a retina a fényérzékenységét változtatja. Kevés fénynél a szemünk érzékenyebb, miközben túlzott megvilágításnál a szemünk érzékenysége/érzékelőképessége fokozatosan csökken. Ezt a folyamatot nevezzük adaptációnak. Alapjában véve a látótérben minden fényforrás rendelkezik egy hasznos fényárammal. Ez a fénynek az a része, amely a teret a különböző anyagokról való visszaverődésen keresztül megvilágítja. Ezzel ellentétben a fény zavaró részén azt értjük, amely a fényforrásból közvetlen a szemünkbe esik. A tér megvilágítását úgy lehet optimalizálni, hogy a hasznos fényt maximalizáljuk és a zavaró fényt minimalizáljuk.

Egy fényforrás színvisszaadása azt a színhatást jelenti, melyet fénye a színes tárgyakon előhív. Ez azt jelenti, hogy egy tárgyról visszaverődő fény színe a megvilágítás színétől függ. Még ha két megvilágítás egészen hasonlónak tűnik is, egy tárgy ezeknél a megvilágításoknál egészen különbözően nézhet ki, mivel az csak azokban a színekben vagy színek keverékeiben jelenhet meg, amelyeket a fény tartalmaz.

A színvisszaadási tulajdonságok tehát arról adnak információt, hogy egy test- vagy anyagszín mesterséges fényben mennyire hat természetesnek. A pozitív fényhatások értelmében tehát itt is figyelni kell a meleg és az ellazító/pihentető színekre.

A világítástechnikában elsősorban melegfehér, semlegesfehér és hidegfehér fényt alkalmaznak.
A lakótérben a melegfehéret részesítjük előnyben, mivel a melegfehér kellemes, bensőséges atmoszférát teremt. Ezzel ellentétben a semleges fehér inkább tárgyilagos hangulatot idéz, ezért főleg a munkaterületen használatos.

Fényszínként jelöljük egy fényforrás színfajtáját (ellentétben egy tárgy színével, amely csak a megvilágítás által jön létre). A fényszín a kibocsátott fény színkép összetételéből adódik és a színhőmérséklettel kerül megadásra. Alacsony színhőmérsékletű a piros, magasabb színhőmérsékletűek a fehér majd a kék. A színhőmérsékletet Kelvin-ben adjuk meg. Az emberi szem számára mindegyik fehérként jelenik meg, a különbség csak a közvetlen összehasonlításkor lesz világos.

Munkahelyi világítás

A helyes munkahelyi fény szórt és árnyékszegény fény, ezért a neoncsöves lámpák és az izzólámpák minden esetben jobbak, mint a halogének. Ugyanis általánosságban érvényes, hogy minél nagyobb a fényforrás felülete, annál szórtabb a fény eloszlása. Elvileg a fényt mindig oldalról kell besugározni és lehetőség szerint nem szabad árnyékot vagy zavaró fényvisszaverődést létrehozni.
A képernyő előtti munkánál is figyeljünk a kápráztató- és tükröződésmentes fényre. Tipp minden "éjjeli bagoly" számára: a fénykontrasztok fárasztják a szemet. Ezért fontos, hogy az íróasztali lámpán kívül gondoskodjunk a megfelelő alapvilágításról is.

Kerüljük el a világos ablakfelületekről beérkező közvetlen káprázást. A képernyő melletti munkavégzést mindig az ablakfrontra merőlegesen helyezzük el. A mesterséges fénynek ugyanebbe a beesési szögbe kell esnie.
A fény esése akkor tökéletes, ha ferdén oldalról fentről érkezik.
Állítható reluxával vagy szalagfüggönnyel csökkenthető a közvetlen káprázás.

A megvilágításnak legalább 500 Lux-nak kell lennie. Mivel a megvilágítás minősége a lámpa élettartamával csökken, a beszereléskor a fényerősségnek 25%-kal többnek kell lennie.
A látótérben lévő fényerőkülönbségeket kerüljük el és figyeljünk a képernyő, a billentyűzet, az íróasztal és a környezet közötti megfelelő fényerőelosztásra.

Kerüljük el a képernyő tükröződését
Figyeljünk arra, hogy csak lágy kontrasztú árnyékok keletkezzenek.

A nappali fényei

A nappali az összes lakóhelyiség kommunikációs központja. Olvasás, játszás, beszélgetés, tévénézés: a különböző tevékenységek és élményszituációk különböző fényt kívánnak. Egyetlen lámpa természetesen túl kevés fényt ad a helyiségnek. A hangulatos térkialakítás titka abban rejlik, hogy ún. fényszigeteket hozunk létre, amelyek hangsúlyozzák a más-más funkciójú területeket. Alapjában véve a nappaliban a következő fénykoncepció érvényes: a kellemes fényatmoszférát csak az általános izzók és halogénlámpák tudják megadni melegfehér fényükkel. És mivel a fényerő egyúttal mindig hangulatkérdés is, a fényerőszabályzásról nem érdemes lemondani.

Különlegesen kellemes olvasási élményhez egy kényelmes sarokülőgarnitúrán leginkább a dönthető, állítható asztali és állólámpák járulnak hozzá, amelyek helyi szórt fényt adnak. A világos fényhangsúlyokat az ülőgarnitúrák közelében elhelyezett mozgatható álló és asztali lámpákkal érhetjük el, amely a fénysziget határát kiemeli és megteremti a helyiség szerkezetét. Aki a hideg, egyszerű atmoszférát szereti, az leginkább a közvetett fényű állólámpák mellett dönt.

Az építészeti hatások mint pl. ívek, oszlopok, kőberakások - a padlómegvilágítással kombinálva drámai hatást keltenek. Halogén sínek vagy a fényvetők lehetővé teszik a variálható fény és árnyjátékokat.

A fényerőszabályzásnak fontos szerepe van: alkonyatkor különösen sok fényre van szükség, mivel a napfény még erős konkurrenciát jelent, miközben sötétben a fényszigetek jobban érvényesülnek.

A tévénézéshez a káprázásmentes fény ajánlható, s a TV képernyőjén való visszatükröződését kerülni kell.

Konyha
Az optimális megvilágítás előfeltétele a háztartás központjának kellemes hangulatához. A modern konyha egyre inkább a család irányító központjává növi ki magát. Itt már nem minden csak az étkezés körül forog, hanem a mindennapi élet nagy része is gyakran itt zajlik.

A konyha azonban még mindig elsősorban munkahely. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a dolgozószobánál: lehetőség szerint szórt, káprázásmentes fény. A gyakorlatban a falra szerelt szekrények alatti kis halogén szpotlámpák alkalmazása kedvelt alternatíva, amelyek azonban a munkafelületeken való visszatükröződéük miatt nagyon rosszul válnak be. Ezenkívül a munkafelületen lévő árnyék is zavaró lehet.
A munkaterületen a legmegfelelőbb világítás a szalagformában elrendezett fénycsöves lámpa lehet. Ez az optimálisan szórt fényforrás a minimumra csökkenti a visszatükröződésből adódó káprázást. A konyha többi területén ezzel ellentétben beválnak a beépíthető lefelé irányuló lámpák és a halogének. Itt azonban figyelni kell a beszerelés során arra, hogy az égők ne kápráztassanak.

Az étkezés helyszíne az irányított fényen keresztül egy csillogó fényszigetté alakul át. Ezáltal a terület megkapja az egyéniségét és az ínycsiklandozó falatokból egységes élményt varázsol. Az étkezőasztal feletti klasszikus világítótest a függeszték, amit úgy kell felszerelni, hogy a lámpatest éppen a szemmagasság fölött, ill. kb. 60 cm-rel az asztallap fölött legyen. Így elkerülhető a lámpatestbe való közvetlen belepillantás, miközben a szemben ülőkkel a szemkontaktus zavartalan marad. Nagyobb asztalfelületek fölé több lámpát is fel lehet szerelni. Fényforrásként egy erősebb fénynyaláb kínálkozik, a legjobb a halogénéizzó, amely nagyon jó színvisszaadási tulajdonságokkal rendelkezik. A megfelelő megvilágításban ugyanis az étel is finomabbnak tűnik. Hangulatos és kellemes a szemünknek, ha a helyiségben fényerőszabályzós lámpát is használunk, ami lehet asztali- vagy állólámpa. A romantikus kétszemélyes vacsoránál természetesen nem hiányozhat a kötelező gyertyafény sem, de nem mint fényforrás, hanem mint hangulatkeltő elem.

Fürdőszoba

Ha a tükörbe belenézünk, annak örömet kell szereznie. A jó kinézet azonban jó fényt kíván, mert a reggeli látogatásunk egy rosszul megvilágított fürdőszobában "horrorutazássá" is alakulhat. Átlagosan három fürdőszobából kettő rosszul van megvilágítva. Ez meglepő, ha belegondolunk, hogy a legtöbb ember sokat törődik a külsejével.
A máshol oly kedvelt mennyezeti szpotlámpáknak a fürdőszobában nincs keresnivalójuk. Ezek kíméletlenül felfednek és kihangsúlyoznak minden fogyatékosságot, mint pl. ráncok, árnyékok, vagy bőrproblémák. Az irányított fénycsóva pontosan azt kontúrozza, amit nem szeretnénk látni. Ezért érvényesek a következők: a tükör környékén a szpotlámpák és halogének nem ajánlottak. Az irányított és a szórt fény kellemes keveredése, ahogy ez fotózások alkalmával és a színészek öltözőjében szokás, minden arcot a legjobb fényben láttat. Tehát inkább a fény mögé álljunk és a tükör környékén szemből jövő fényt alkalmazzunk. Hogy az arcunkat és a testünket sok különböző irányból meg tudjuk világítani, ajánlott a tükör mindkét oldalára lámpákat felszerelni.
Ehhez a legkedvezőbb megoldás még mindig a jól bevált normál izzólámpa, amely a színek visszaadásában és fényminőségben meggyőzően hat, a legjobb színt varázsolja arcunkra, anélkül hogy kápráztatna. Energiatakarékos megoldásokat kínálnak a kompakt fénycsövek ill. energiatakarékos fényforrások, bár ezek enyhén csökkentett színvisszaadási tulajdonságokkal rendelkeznek. A fénydimenzionálásnál fontos szerepet játszik a fürdőszoba nagysága is. Miközben kisebb és közepes fürdőszobákban pusztán egy jó tükörmegvilágítás is elegendő, a nagyobbakban kiegészítő fényforrások szükségesek. Mint pl. opálüvegből készült lámpák, amelyek szórt fényüket nagyobb felületekre osztják el.
Az vizes blokkoknál lévő elektromos berendezéseknél ügyeljünk a különleges előírásokra. Víz közelében, különösen zuhanyozó és fürdőkád közelében csak olyan lámpákat használjunk, amelyek a fröccsenő víz ellen védettek.

Hálószoba

A hálószobákban nemcsak a berendezésnek, hanem a világításnak is gondoskodnia kell a szoba kellemes hangulatáról. A megfelelő fénykoncepcióval a hálószobából lakályos, barátságos "menedéket" hozhatunk létre.

A "nyugalom szigetét" szívesen használjuk olvasásra, ezért - hogy elérjük a pontszerű megvilágítást, amelynél partnerünk nyugodtan elaludhat, miközben mi egy izgalmas krimit olvasunk - leárnyékolt éjjeli asztali lámpát ajánlhatunk. Legjobb a fém lámpaernyős, állítható karú lámpa.

Mennyezeti vagy mennyezetmegvilágító lámpa gondoskodik a kellemes szórt fényű alapvilágításról, amelyet lehetőség szerint az ajtóknál és az éjjeliszekrénynél lévő kapcsolókkal kezelhetünk.

A szekrényeknél azonban erősebb fényforrás szükséges, amely a szekrényfiókot is bevilágítja. Ehhez beépített izzók a legideálisabbak.

A gyerekszobában vidám, sodronyrendszerek vagy halogénsínek adhatják meg az általános világítást. Ezekkel a szoba egységesen világítható meg. Egy éjjeli lámpa és az íróasztalon lévő asztali lámpa teszik teljessé a fénykínálatot a fiatalok számára.